Adatok indexelése az Azure Table Storage-ból

Az Azure Table indexelő az Azure Table Storage-ból importál tartalmat egy Azure AI Keresés-indexbe. Az indexelő bemenetei az ön entitásai, egyetlen táblában. A kimenet egy keresési index, amely az egyes mezőkben tárolt kereshető tartalmakat és metaadatokat tartalmazza.

Ez a cikk kiegészíti az Indexelő létrehozását az Azure Table Storage-ból való indexelésre vonatkozó információkkal. Az Azure Portal és a REST API-k használatával egy háromrészes munkafolyamatot mutat be, amely az összes indexelőre jellemző: adatforrás létrehozása, index létrehozása, indexelő létrehozása. Az adatkinyerés az Indexelő létrehozása kérés elküldésekor történik.

Előfeltételek

• Azure Table Storage

• Szöveget tartalmazó táblázatok. Ha bináris adatokkal rendelkezik, fontolja meg az AI-bővítést a képelemzéshez.

• Olvasási engedélyek az Azure Storage-ban. A "teljes hozzáférés" kapcsolati sztring tartalmaz egy kulcsot, amely hozzáférést biztosít a tartalomhoz, de ha Azure-szerepköröket használ, győződjön meg arról, hogy a keresési szolgáltatás által felügyelt identitás rendelkezik Storage Table Data Reader engedélyekkel.

A cikkben szereplő példák végigdolgozásához az Azure Portalra vagy egy REST-ügyfélre van szükség. Ha az Azure Portalt használja, győződjön meg arról, hogy az összes nyilvános hálózathoz való hozzáférés engedélyezve van. Az Azure Table indexelők létrehozásának egyéb megközelítései közé tartoznak az Azure SDK-k.

Kipróbálás mintaadatokkal

Ezeket az utasításokat követve hozzon létre egy táblát az Azure Storage-ban tesztelési célokra.

1. Jelentkezzen be az Azure portálra, navigáljon a tárolófiókjához, és hozzon létre egy hotels nevű táblát.

2. Telepítse az Azure Storage Explorert.

3. Töltse le HotelsData_toAzureSearch.csv a GitHubról. Ez a fájl a beépített szállodák mintaadatkészletének egy részhalmaza. Kihagyja a szobák gyűjteményét, a lefordított leírásokat és a földrajzi koordinátákat.

4. Az Azure Storage Explorerben jelentkezzen be az Azure-ba, válassza ki az előfizetését, majd válassza ki a tárfiókot.

5. Nyissa meg a Táblák elemet , és válassza ki a szállodákat.

6. Válassza az Importálás lehetőséget a parancssávon, majd válassza ki a HotelsData_toAzureSearch.csv fájlt.

7. Fogadja el az alapértelmezett értékeket. Az adatok betöltéséhez válassza az Importálás lehetőséget.

A táblázatban 50 szállodai rekordnak kell lennie, automatikusan létrehozott partitionKey, rowKey és timestamp mellett. Ezt a tartalmat mostantól használhatja indexeléshez az Azure-portálon, a REST-ügyfélen vagy egy Azure SDK-ban.

A Leírás mező a legigértelmesebb tartalmat biztosítja. Ezt a mezőt a teljes szöveges kereséshez és az opcionális vektoros lekérdezésekhez kell megcélznia.

Az Azure Portal használata

Az Adatok importálása varázslóval automatizálhatja az indexelést egy SQL-adatbázistáblából vagy -nézetből.

1. Indítsa el a varázslót

2. Az adatokhoz való csatlakozáskor válassza ki vagy ellenőrizze, hogy az adatforrás típusa vagy az Azure Table Storage, vagy hogy az adatkijelölési mezők táblákat kérnek-e.

   Az adatforrás neve az Azure AI Keresés adatforrás-kapcsolati objektumára hivatkozik. Az adatforrás neve automatikusan létrejön a varázsló munkafolyamatának végén megadott egyéni előtaggal.

3. Adja meg a tárfiók és a tábla nevét. A lekérdezés nem kötelező. Ez akkor hasznos, ha adott oszlopokat szeretne importálni.

4. Adjon meg egy hitelesítési módszert, egy felügyelt identitást vagy egy beépített API-kulcsot. Ha nem ad meg felügyelt identitáskapcsolatot, az Azure Portal a kulcsot használja.

   Ha úgy konfigurálja a Azure AI Keresés, hogy felügyelt identitást használjon, és olyan szerepkör-hozzárendelést hoz létre a Azure Storage, amely biztosítja az identitásnak a Storage Table Data Reader szerepkört, az indexelő a Microsoft Entra ID használatával csatlakozhat a táblatárolóhoz.

5. Megadhatja a törlésészlelési lehetőségeket.

   A törlésészleléshez rendelkeznie kell egy már létező mezővel a táblában, amely helyreállítható törlési jelzőként használható. Logikai mezőnek kell lennie (elnevezheti 'IsDeleted'-nek). Adja meg true a puha törlés értékét. A keresési indexben adjon hozzá egy IsDeleted nevű megfelelő keresőmezőt lekérdezhetőséggel és szűrhetőséggel.

6. A varázsló befejezéséhez folytassa a hátralévő lépésekkel.

A REST API-k használata

Ez a szakasz az adatforrást, indexet és indexelőt létrehozó REST API-hívásokat mutatja be.

Az adatforrás meghatározása

Az adatforrásdefiníció megadja az indexelendő forrásadatokat, a hitelesítő adatokat és a változásészlelési szabályzatokat. Az adatforrás egy független erőforrás, amelyet több indexelő is használhat.

1. Adatforrás létrehozása vagy frissítése a definíció beállításához:

    POST https://[service name].search.windows.net/datasources?api-version=2026-04-01 
    {
        "name": "my-table-storage-ds",
        "description": null,
        "type": "azuretable",
        "subtype": null,
        "credentials": {
           "connectionString": "DefaultEndpointsProtocol=https;AccountName=<account name>"
        },
        "container": {
           "name": "my-table-in-azure-storage",
           "query": ""
        },
        "dataChangeDetectionPolicy": null,
        "dataDeletionDetectionPolicy": null,
        "encryptionKey": null,
        "identity": null
    }
   

2. Állítsa be a "azuretable" "type" (típus) értéket (kötelező).

3. Állítsa be a "hitelesítő adatokat" egy Azure Storage-kapcsolati sztring. A következő szakasz a támogatott formátumokat ismerteti.

4. Állítsa a "container" értéket a tábla nevére.

5. Igény szerint állítsa a "lekérdezést" egy szűrőre a PartitionKeyen. A tulajdonság beállítása ajánlott eljárás, amely javítja a teljesítményt. Ha a "lekérdezés" null értékű, az indexelő teljes táblázatvizsgálatot hajt végre, ami gyenge teljesítményt eredményezhet, ha a táblák nagyok.

Az adatforrás-definíciók tartalmazhatnak helyreállítható törlési szabályzatokat is, ha azt szeretné, hogy az indexelő töröljön egy keresési dokumentumot, amikor a forrásdokumentum törlésre van megjelölve.

Támogatott hitelesítő adatok és kapcsolati karakterláncok

Az indexelők az alábbi kapcsolatokkal csatlakozhatnak egy táblához.

Partíció a jobb teljesítmény érdekében

Az Azure AI Keresés alapértelmezés szerint a következő belső lekérdezési szűrőt használja annak nyomon követésére, hogy mely forrásentitások frissültek az utolsó futtatás óta: Timestamp >= HighWaterMarkValue. Mivel az Azure-táblák nem rendelkeznek másodlagos indexel a Timestamp mezőben, az ilyen típusú lekérdezések teljes táblavizsgálatot igényelnek, ezért nagy táblák esetében lassúak.

A teljes vizsgálat elkerülése érdekében táblapartíciókkal szűkítheti az egyes indexelő feladatok hatókörét.

• Ha az adatok természetesen több partíciótartományba is particionálhatók, hozzon létre egy adatforrást és egy megfelelő indexelőt minden partíciótartományhoz. Mostantól minden indexelőnek csak egy adott partíciótartományt kell feldolgoznia, ami jobb lekérdezési teljesítményt eredményez. Ha az indexelni kívánt adatokhoz kevés rögzített partíció tartozik, még jobb: minden indexelő csak partícióvizsgálatot végez.

  Például, ha létrehoz egy adatforrást egy partíció tartomány feldolgozásához, amelynek kulcsai 000-től 100-ig terjednek, használjon egy ilyen lekérdezést: "container" : { "name" : "my-table", "query" : "PartitionKey ge '000' and PartitionKey lt '100' " }

• Ha az adatok particionálása idő szerint történik (például ha naponta vagy hetente hoz létre új partíciót), fontolja meg a következő megközelítést:

  • Az adatforrás definíciójában adjon meg egy, a következő példához hasonló lekérdezést: (PartitionKey ge <TimeStamp>) and (other filters).

  • Monitorozza az indexelő állapotát az Indexelő állapotának lekérése API használatával, és rendszeresen frissítse a <TimeStamp> lekérdezés állapotát a legújabb sikeres magas vízjel érték alapján.

  • Ezzel a módszerrel, ha teljes újraindexelést kell aktiválnia, az indexelő alaphelyzetbe állítása mellett állítsa vissza az adatforrás lekérdezését is.

Keresési mezők hozzáadása indexhez

Egy keresési indexben adjon hozzá mezőket a táblaentitások tartalmának és metaadatainak elfogadásához.

1. Hozzon létre vagy frissítsen egy indexet az entitásokból származó tartalmat tároló keresési mezők definiálásához:

   POST https://[service name].search.windows.net/indexes?api-version=2026-04-01 
   {
     "name" : "my-search-index",
     "fields": [
       { "name": "Key", "type": "Edm.String", "key": true, "searchable": false },
       { "name": "SomeColumnInMyTable", "type": "Edm.String", "searchable": true }
     ]
   }
   

2. Hozzon létre egy dokumentumkulcsmezőt ("kulcs": igaz), de hagyja, hogy az indexelő automatikusan kitöltse. A táblaindexelő kitölti a kulcsmezőt a táblából származó összefűzött partíciós és sor kulcsokkal. Ha például egy sor PartitionKey értéke 1, a RowKey értéke pedig 1_123, akkor a kulcs értéke 11_123. Ha a partíciókulcs null értékű, a rendszer csak a sorkulcsot használja.

   Ha az Adatok importálása varázslóval hozza létre az indexet, az Azure Portal egy "Kulcs" mezőt keres a keresési indexhez, és implicit mezőleképezést használ a forrás- és célmezők összekapcsolásához. Nem kell saját maga hozzáadnia a mezőt, és nem kell mezőleképezést beállítania.

   Ha REST API-kat használ, és implicit mezőleképezéseket szeretne, hozza létre és nevezze el a dokumentumkulcs "Kulcs" mezőjét a keresési index definíciójában az előző lépésben ({ "name": "Key", "type": "Edm.String", "key": true, "searchable": false }) látható módon. Az indexelő automatikusan kitölti a Kulcs mezőt, és nincs szükség mezőleképezésre.

   Ha nem szeretne egy "Kulcs" nevű mezőt a keresési indexben, adjon hozzá egy explicit mezőleképezést az indexelő definíciójában a kívánt mezőnévvel, és állítsa a forrásmezőt "Kulcs" értékre:

    "fieldMappings" : [
      {
        "sourceFieldName" : "Key",
        "targetFieldName" : "MyDocumentKeyFieldName"
      }
   ]
   

3. Most vegye fel az indexbe a kívánt egyéb entitásmezőket. Ha például egy entitás a következő példához hasonlóan néz ki, akkor a keresési indexnek a HotelName, a Leírás és a Kategória mezőivel kell rendelkeznie ezeknek az értékeknek a fogadásához.

   

   Az azonos nevek és a kompatibilis adattípusok használata minimálisra csökkenti a mezőleképezések szükségességét. Ha a nevek és a típusok megegyeznek, az indexelő automatikusan meghatározhatja az adatelérési utat.

A táblaindexelő konfigurálása és futtatása

Miután rendelkezik indexel és adatforrásokkal, készen áll az indexelő létrehozására. Az indexelő konfigurációja meghatározza a futási idő viselkedését vezérlő bemeneteket, paramétereket és tulajdonságokat.

1. Hozzon létre vagy frissítsen egy indexelőt úgy, hogy megad neki egy nevet, és hivatkozik az adatforrásra és a célindexre:

   POST https://[service name].search.windows.net/indexers?api-version=2026-04-01
   {
       "name" : "my-table-indexer",
       "dataSourceName" : "my-table-storage-ds",
       "targetIndexName" : "my-search-index",
       "disabled": null,
       "schedule": null,
       "parameters" : {
           "batchSize" : null,
           "maxFailedItems" : null,
           "maxFailedItemsPerBatch" : null,
           "configuration" : { }
       },
       "fieldMappings" : [ ],
       "cache": null,
       "encryptionKey": null
   }
   

2. Mezőleképezéseket adhat meg, ha a mezőnév vagy a típus eltérést mutat, vagy ha egy forrásmező több verziójára van szüksége a keresési indexben. A Cél mező a keresési indexben lévő mező neve.

    "fieldMappings" : [
      {
        "sourceFieldName" : "Description",
        "targetFieldName" : "HotelDescription"
      }
   ]
   

3. További információt az egyéb tulajdonságokról az Indexelő létrehozása című témakörben talál.

Az indexelő automatikusan fut a létrehozásakor. Ezt úgy akadályozhatja meg, hogy a "letiltva" értéket igaz értékre állítja. Az indexelő végrehajtásának szabályozásához futtasson egy indexelőt igény szerint , vagy ütemezze.

Az indexelő állapotának ellenőrzése

Az indexelőzmények és végrehajtási előzmények monitorozásához ellenőrizze az indexelőzményeket a Azure portálon, vagy küldjön egy Get Indexer Status REST API-kérést.

GET https://myservice.search.windows.net/indexers/myindexer/status?api-version=2026-04-01
  Content-Type: application/json  
  api-key: [admin key]

    {
        "status":"running",
        "lastResult": {
            "status":"success",
            "errorMessage":null,
            "startTime":"2023-02-21T00:23:24.957Z",
            "endTime":"2023-02-21T00:36:47.752Z",
            "errors":[],
            "itemsProcessed":1599501,
            "itemsFailed":0,
            "initialTrackingState":null,
            "finalTrackingState":null
        },
        "executionHistory":
        [
            {
                "status":"success",
                "errorMessage":null,
                "startTime":"2023-02-21T00:23:24.957Z",
                "endTime":"2023-02-21T00:36:47.752Z",
                "errors":[],
                "itemsProcessed":1599501,
                "itemsFailed":0,
                "initialTrackingState":null,
                "finalTrackingState":null
            },
            ... earlier history items
        ]
    }

A végrehajtási előzmények legfeljebb 50 legutóbbi végrehajtást tartalmaznak, amelyek fordított időrendi sorrendben vannak rendezve, hogy a legújabb végrehajtás legyen az első.

Következő lépések

További információ az indexelő futtatásáról, a monitorozás állapotáról vagy az indexelő végrehajtásának ütemezéséről. Az alábbi cikkek azoknak az indexelőknek vonatkoznak, amelyek tartalmat húznak le az Azure Storage-ból.

• Oktatóanyag: JSON-blobok indexelése az Azure Storage-ból
• Oktatóanyag: Titkosított blobok indexelése az Azure Storage-ban